Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest, Belgrád rkp. 5.

Tárgy: Tájékoztatás

Tisztelt Nyomozó Ügyészség!  

Mint Önök által ismeretes, a 2006. október 29-én kelt beadványomban részletesen eloadtam, hogy a Hazatérés Templomában a 2006. október 23-án délelott 10 órakor tartott ünnepi istentiszteletrol távozó hivoket, Egyházközségünk tagjait, s így a Magyarországi Református Egyház egyik intézményét milyen durva jogsértés érte.

Az Egyházközség a tisztelt Ügyészség kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsátotta a fotódokumentációt és a tárgyi bizonyítékot, továbbá Egyházközségünk muszaki gondnoka, Witzl Antal úr tanúvallomást is tett. Úgy vélem tehát, hogy a tisztelt Ügyészség munkáját Egyházközségünk a lehetoségeihez képest szélesköruen támogatta.

Ugyanakkor sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a Budapesti Rendorfokapitányság, mint panaszbeadványom folyományaként vélelmezhetoen az elmarasztalandó fél, egyértelmuen nyomásgyakorlás céljából az alábbi – megítélésem szerint jogilag rendkívül aggályos – lépésre szánta el magát.

2006. november 12-én, vasárnap az úrnapi istentiszteletet követoen, a déli órákban a BRFK három nyomozója a lelkészlakásban (ahol egyébként feleségemmel, három kiskorú gyermekemmel és súlyosan beteg anyósommal lakom) elozetes bejelentés nélkül felkeresett. Mivel akkor éppen házon kívül tartózkodtam, feleségem felszólítására - adataik szóban történo közlése után - távoztak. Mikor errol a látogatásról értesültem, az általuk megadott mobiltelefonon felhívtam oket és közöltem, hogy természetesen rendelkezésükre állok. A nyomozók kisvártatva visszatértek, akiket ekkor lelkészi hivatalomban fogadtam. Meglepetésemre azonban a BRFK munkatársai ne tudtak érdemi választ adni arra a kérdésemre, hogy nyomozati cselekményük során miként jutottak el hozzám egy általam személyesen nem ismert – egyébként közterületen elhelyezett önkényuralmi jelkép hosies eltávolításáért körözött – magyar „személyes kapcsolatrendszerének” felderítése ügyében.

Mindezek alapján még egyszer hangsúlyozom, hogy megítélésem szerint, mint azon gyülekezet lelkészének, aki az Önök felé eljuttatott beadványt jegyzi, istentiszteletet követo, úrnapi, elozetes bejelentés nélküli, egy nyomozás kapcsán minden reális alapot nélkülözo megkeresése - éppen azon hatóság részérol, mely a beadvány alapján vélelmezhetoen a gyülekezettel szemben az elmarasztalandó fél - csakis nyomásgyakorlás céljából történhetett.

Ismételten kérem tehát, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1990. évi IV. számú, a Lelkiismereti- és Vallásszabadságról, valamint az Egyházakról szóló törvény és a Rendorségrol szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján folytasson érdemi vizsgálatot a tisztelt Ügyészség panaszbeadványom kivizsgálása és a felelosök mielobbi megnevezése ügyében.

Kérem továbbá a tisztelt Ügyészséget, hogy felügyeleti jogkörükkel élve figyelmeztessék a BRFK illetékeseit, hogy még egyszer ne kíséreljenek meg velem szemben hasonló, túlkapás ízu vegzálást nem is annyira burkolt nyomásgyakorlás céljából, különös tekintettel arra, hogy nemzetközi jogi fórumokon fogok fellépni a gyülekezetemet és az elmúlt hetekben a rendorség által a szó szoros értelmében lábbal tiport gyülekezési jognál is magasabb rendu lelkiismereti és vallásszabadságot ért arcátlan jogsértéssel szembeni méltányos elégtétel biztosítása érdekében.

Tisztelettel:

Budapest, 2006. november 16.

ifj. Hegedus Loránt
lelkipásztor